A PannonWork mosonmagyaróvári kirendeltségén történt,hogy levegőnek nézett az ügyintéző, vagy legyen háeres.

Megbeszélt időpontra mentem.Az irodában két nő ült egy pult mögött,akiknek köszöntem,mondtam kihez jöttem,mondták,még nincs itt,hellyel is kínáltak.Mondtam,inkább a folyosón várok.

Vártam,vártam,a megbeszélt időpontra értem oda,gondoltam ,ha jön a kedves háeres,észrevesz és behív,hiszen még nincs itt.

Várakozás közben hallgattam egy fotelba hanyatló, telefonáló huszonévest,aki éppen lelkisegélyben részesített valami Timi nevű ismerősét,akit a Facebookon hagytak ott.

Még nagyokat vigyorogtam is magamban,gondoltam,várakozás közben nem unatkozom.Megtudtam azt is,hogy a folyosói huszonévest is lecserélte a pasija,meg szét is költöztek.Sőt mélyenszántó gondolatokat hallottam a párkapcsolatokról.

De húsz perc eltelt és már nagyon untam,meg nem értettem,miért kell ennyit várnom.

Újra bementem az állásközvetítő irodába,megkérdeztem várjak-e még.Erre azt válaszolták,persze itt van az én emberem,telefonál...

Itt már kicsit elbizonytalanodtam,elképedtem,hogy ez az emós tini az,akihez én jöttem.

De a jólneveltségem nem hagyta,hogy távozzak.Nemsokára csoszogott is felém nagyon elgondolkozva a háeres kislány,még kísérletet sem tett,hogy rám emelje tekintetét,bement a mellettem lévő ajtón.

Pár perc elteltével pedig kijött egy másik ajtón,tőlem egy méterre ismét füléhez emelte a kagylót és szia,hogy vagytok üdvözléssel telefonálni kezdett.

Én pedig elköszöntem a másik két nőtől és távoztam.

Azért megkérdeztem itthon a családot,hogy látszom-e tényleg...

A Startlap egyik híre az volt,hogy most megtudhatjuk,Gryllus Dorka mivel őrzi meg csodálatos alakját.

Nagyon érdekelt,muszáj volt elolvasnom,mert kedvelem Gryllus Dorkát,mint színésznőt.Kedvelem továbbra is,miután a cikket elolvastam,de magamévá tenni ezeket a módszereket sajnos nem tudom.El is gondolkodtam azon,milyen hülye vagyok,hogy megint behúztak a csőbe...

Dorka azt mondta,a belső ragyogás a fontos és ő igyekszik mindig valami jót tenni és ezért megvan a belső harmóniája.Hát,én is ezen vagyok sokszor,nekem még sincs meg az a bizonyos belső harmóniám és sajnos nem is mindig sikerül pozitívan gondolkodnom sem.

Gondolom,ezt a hétköznapok teszik,meg egyszerűen az életforma,amiben élek.Gyerekeket nevelek,mosok,főzök,takarítok, meg dolgozom is úgy mellékesen.Nincs bébiszitter,meg bejárónő,sőt nagymama is elvétve bukkan fel nálunk.

Dorka másik tanácsa az,hogy aludjunk sokat.Persze,szeretnék,de ha kelnek a gyerekek,nekem is talpon kell lennem,ha nem akarom,hogy órákat üljenek a TV előtt.

Végül is nem sajnáltatni akarom magam,csak azért írtam le mindezt,mert tudom,hogy nagyon sokan élnek még így rajtam kívül.Nekünk meg kell találnunk a saját utunkat,a módszereket,mivel tehetjük élhetőbbé és szebbé a hétköznapjainkat.

Nem szabad bedőlni ezeknek a trendi életmódrecepteknek,mert szorongásokat okoznak bennünk.

Tegnap futottam 7,5 km-t.Annyira boldog vagyok,hogy sikerült!!

A sportolók nyilván hasukat fognák nevettükben,ha ezt olvasnák.Nem baj,szerintem mindenkinek önmagához képest kell mérnie a teljesítményét.

Ezért nem értem,pl.az iskolában miért osztályozzák a készségtárgyakat?Illetve ,miért nem a gyerek önmagához képest elért teljesítményét értékelik?

Lehet,ha annak idején én sem hármasokat kaptam volna tesiből,hanem értékelte volna a tesitanár az igyekezetemet,lett volna sikerélményem és magabiztosabb lettem volna.Mivel nem így volt,mindig azt hittem,hogy én béna vagyok és nekem teljesen felesleges sportolni,mert úgysem megy.

Szerencsére mindezeken túlvagyok és már nem kell magam mérnem másokhoz,csak az számít,én milyen mércét állítok magamnak.

Tehát ki kellett találnom valamit a gyes hátralévő fél évére,hogy Emikével itthon maradhassak.Sajnos,én nem maradhatok "csak úgy" itthon,mert azt azért a család eléggé megérezné.

Szóval kitaláltam,hogy én eladok majd gyerekruhákat az interneten.Láttam,hogy mások is csinálják,biztosan van benne fantázia.Vettem is már pár dolgot így a gyerekeknek én is.

Kb.3 hete kezdtem,de a gondolat,hogy itthon kell csinálnom valamit,már régebben megfogalmazódott bennem.Kb.másfél éve fedeztem fel Vida Ági oldalát a Gazdagmami.hu-t és akkor kezdett el igazán érdekelni ez az egész.Én addig azt gondoltam,hogy dolgozni csak "munkahelyen" lehet,ahová bemész reggel aztán délután vagy este kijössz onnan.Persze,tudtam,hogy vannak másfajta munkák is,mint pl.az ügynököké vagy a postásoké,de ezek aztán egyáltalán nem vonzottak.

Rájöttem,hogy azzal kellene foglalkoznom,amit szívesen csinálok.Máskor is jártam Ausztriában gyerekruhát venni.Ott nagy hagyománya van a bolhapiacnak,rengeteg árus van és nagyon jó dolgokat lehet kapni.Náluk sokkal magasabb az életszínvonal,ezért gyakran cserélik sokszor az egész ruhatárukat.

Tényleg szép és jó lenne ez így,mert mindezt akkor csinálom,amikor a gyerkőc alszik.

Nagy a konkurencia,tudom,de egyszer élünk.Én mindenkinek azt javaslom,próbálja keresni az útját,mert nem biztos,hogy mindig mindent el kell viselni.

Én fél évvel ezelőtt visszamentem dolgozni,ráadásul egy olyan szférába,ahol pénzt is lehet keresni,de azt gondolom,hogy a gyerek az első.

Azért tűntem,mert belevágtam az itthoni munkába és semmi másra nem volt időm.

Régóta terveztem ezt a lépést,Emike betegeskedése miatt aztán bele is vágtam,hogy neki egyenlőre ne kelljen bközösségbe járni.

Bocs,de éhes férjem hazatért,ennivalóra vágyik,majd jövök vissza és folytatom.

Szeretném megosztani mindenkivel a ma olvasottakat.

Az egyik cikkben azt olvastam,hogy a legolcsóbb fogyókúra az,ha minden étkezés előtt megiszunk két pohár vizet.Méghozzá azért,mert így kevesebb ételt fogunk megenni,mert a többi helyét kitölti a gyomrunkban a víz.

Ha valaki ilyen szerencsés helyzetben van mint én,nálunk nagyon jó minőségű a csapból jövő víz,az igya ezt.Akiknél nem olyan jó a víz,az természetesen ásványvizet igyon.

Állítólag lehet így fogyni akár 7 kg-ot is egy hónapban.

Azt hiszem,kipróbálom.

Kedden dolgozom "utoljára".

Annak ellenére,hogy tele vagyok kétségekkel,tudom,hogy a gyerekeimnek jót teszek azzal,ha még egy ideig itthon leszek.

Azért elmentem a bölcsőde évkezdési szülői értekezletére,mert még hezitáltam,kiirassam-e a lányomat, vagy tegyünk még egy próbát.Annyira magával ragadott a sok szülő és gondozónő lelkesedése,hogy már rosszul éreztem magam amiatt,hogy nem fogom hagyni,hogy a gyerekem ide járjon.

De azért valljuk be,más a valóság,mint amit mi előre eltervezünk.

Emike is nagyon szeretett menni a bölcsibe,de szegénykének egy hónapban jó,ha másfél hétig volt erre lehetősége.Szóval sokat volt beteg.Melyik munkahely tolerálja azt,ha az anya sokat van táppénzen?

Szóval nem megyünk a bölcsibe,meg egyenlőre dolgozni se.

Futni azért továbbra is járok,kell az erőnlét azért itthon is.

Agatha Christi állítólag mosogatás közben találta ki a krimijeit,mert utált mosogatni...

Én futás közben szoktam kiagyalni dolgokat,mert valójában én is utálok futni.Illetve hihetetlenül lusta vagyok és ezért utálom magam,hogy megint lökdösni kell magamat,hogy mozogjak.

De utána...Úgy érzem,őrületes erő van bennem,bármit meg tudnék csinálni.Jönnek a kreatív gondolatok és megint hiszek abban,hogy érdemes folytatnom,amit elkezdtem.

Minden értelemben.

Nyáron ebben a melegben nem tudtam rászánni magam a futásra,de most...

Szóval mindent bele,fussunk,fussunk,haladjunk.Mert ahogy magunk mögött hagyjuk a métereket,majd a kilométereket,úgy fog változni az életünk.

Nekem nagyon sokat segít,feltöltődöm energiával,nagyobb lesz az önbizalmam,ahogy javul az alakom.

Igaz,találtam munkahelyet,fizetést is kapok,mégsem tudok örülni.Kétéves kislányom nem bírja a bölcsődét.Rengeteget betegeskedik,amit pedig a munkahelyem nem "tolerál".Nagyon nehéz megoldani,ki vigyázzon rá,amikor beteg.Mindegyikünk szenved,mert neki rám lenne szüksége,nekem pedig lelkiismeretfurdalásom van,hogy nem lehetek vele.

Nehéz döntés volt,de meghoztam.Inkább maradok még otthon és megpróbálok belefogni valamibe,amit otthon is lehet csinálni.

Mit csinálnak azok a szülők,akik ugyanilyen cipőben járnak?

Ahol messze vannak vagy csak nem tudnak segíteni a nagyszülők?

Egyenlőre csak tervek vannak,majd meglátjuk mi sül ki belőle.

Találtam munkát,el is vállaltam,mert úgy vagyok vele,ha nem jön be keresek másikat.

Nehezebbnek gondoltam ezt az egészet,de mindenhová behívtak interjúra.Az más kérdés,hogy több helyre is inkább fiatalt vesznek fel.Persze,nekik is el kell helyezkedni...

Alapvetően az a probléma,hogy kevés a szabad állás és azokra tömegével jelentkeznek.

Kíváncsi leszek,ki a fenének kellünk mi majd akár 5 év múlva.

Találtam egy megfelelőnek tűnő álláshirdetést a helyi újságban,felhívtam a megadott telefonszámot és egy nagyon kedves hangú hölggyel beszéltem,aki nagyon lelkes volt a végzettségemet,gyakorlatomat illetően és berendelt egy interjúra.(Ezen Pesti ismerőseim nagyon megrökönyödtek,hogy vidéken így hívnak be állásinterjúra,nem kell plusz köröket futni.)Ő viszont csak a cégtulajdonos barátnője volt.

Az állásinterjút így nem ő,vele nem is találkoztam,hanem egy törzsalkalmazott készítette,aki elég lenézően érdeklődött,hogy mit is csináltam én az előző helyen abban a beosztásban.Elmondtam,de csak tette fel a furcsa kérdéseit,aztán kezdett összeállni a kép.Valójában az ő helyére kerestek embert,de csak arra az időre,amíg elmegy szülni,meg picit otthon marad,aztán jön vissza.Azért ez csak derengett eleinte,mert én az a típus vagyok,akinek akkor esnek le a dolgok,amikor már kiment az ajtón.Sajnos nem tudok sebtében kombinálni.

Szóval én még azért még mindig lelkesen megkérdeztem,mégis mennyi itt a fizetés.Erre a kérdésre már a főnöktől kaptam a választ és annyira meglepett,hogy milyen kevés,hogy ijedtemben rávágtam,hogy ez nekem sajnos nagyon kevés és el akartam jönni,de ő akkor kezdett el beszélgetni velem,hogy én mégis mennyire gondoltam,stb...Senki ne gondoljon nagyképűnek,csak egyszerűen tudom,hogy ebben a szférában kb.mennyit lehet keresni,meg addigra viszont leesett,hogy ez csak egy nagyon rövid idejű munka lenne,ennyiért nem érdemes feladnom a család nyugalmát ,inkább megpróbálok mást.

A másik álláskeresésről legközelebb,az is tanulságos.

Egy következtetést azért levontam,jó,ha az embert határozottnak látják,még ha nem is az.

Felocsúdtam 2 éves álmomból,mert lassan lejár a gyed és látom,hogy én még egy évig nem maradhatok itthon a kisebbikkel,mert akkor bizony felkopik az állunk.Ne gondoljatok nagy összegre ,én a max. gyednek csak a felét kapom,tehát eddig is jól meg kellett húznunk a nadrágszíjat,de azért nem éheztünk.De ahogy emelkedik mindennek az ára,rájöttem,hogy munkát kell keresnem,sajnos kicsi lányomat bölcsődébe kell adnom,de ez van.Az előző munkahelyemen el is felejtették,hogy a világon vagyok,másfelé kell keresgélnem.

Sokan mondták,hogy nehéz lesz,de hogy ennyire,ezt álmomban sem gondoltam.

Még csak most kezdtem a keresgélést,de azt látom,hogy kisgyerekes vagy akár gyerekes nőt sehol nem látnak szívesen,38 évesen meg pláne.

Azért nem adom fel,majd tudósítok a továbbiakról.

Addig is minden álláskeresőnek pozitív gondolkodást és kitartást kívánok!

A karácsony önmagában maga az ajándék...Maga az ünnep az,amit töltsünk úgy,hogy az tényleg mindannyiunk számára emlékezetes legyen.Nem érdekes,tetszik-e az ajándék amit kapunk,próbáljunk meg annak örülni,hogy a szeretteinkkel lehetünk.

A gyerekeink is azokra az ünnepekre fognak visszaemlékezni szívesen,amikor együtt volt a család békében,szeretetben.

Végre sikerült puha mézeskalácsot sütnöm!Szeretném megosztani a receptet a nem profi háziasszonyokkal is,hátha kedvet kapnak a sütéshez.

Különben én csak azért próbálkoztam újra,mert Eszterék iskolájában sütiverseny lesz,és mint rendes szülő én is segíteni szeretnék a gyerekemnek,no meg az iskola eladja a sütiket, és az összegből,ami ebből befolyik,a hátrányos helyzetű tanulókat segíti.

Na,de jöjjön a recept!

A titok az,hogy a mézeskalácsot 180 fokra előmelegített sütőben,4-5 percig szabad csak sütni.Sütőpapír kell a tepsibe,ezt kell kivajazni.

A tésztáját egy éjszakára kilisztezett folpackban be kell tenni a hűtőbe,mert különben nagyon ragad.

A tésztát is nagyon egyszerű elkészíteni:

1 dl mézet 2 dl cukorral és 1 dl vízzel addig melegítünk,amíg a cukor fel nem olvad,majd kihűtjük.

50 dkg lisztet 20 dkg margarinnal összemorzsolunk,majd a cukros-mézes vizet beleöntjük.Teszünk hozzá még egy-egy kiskanál szódabikarbónát ,őrölt fahéjat,mézes fűszerkeveréket és összegyúrjuk.(A fűszerkeverékből többet is lehet,én egy teáskanállal tettem bele.)

A hűtőből kivett tésztát lisztezett deszkán 1 milliméteresre nyújtjuk és kiszaggatjuk.

Az még fontos,hogy még melegen ki kell szedni a tepsiből,hogy ne törjön el.

Kicsit sok sütőtököt sütöttem Emesének,legalább négy napig ehette volna,ezért levest csináltam abból,amit nem evett meg.Összeturmixoltam,tettem hozzá vizet,húsleveskockát,kicsi borsot,felforraltam és a végén tettem hozzá egy kis tejszínt.Majdnem olyan lett,mint a vadas mártás.Most fogyott el a leves,ezzel fogyóztam néhány napig,mert ebédre csak ezt ettem.A gyerekeknek is ízlett, és mint tudjuk,a sütőtök nagyon egészséges is.

Tegnap este kicsit hanyagoltam az angoltanulást,rábeszéltem magam egy kis kikapcsolódásra.Nekiálltam kapcsolgatni a TV-t,mert egyik műsor sem tetszett.Krimire abszolute nem vágytam,meg komoly dolgokra sem,végül ráakadtam a Viasat 3-on arra a műsorra,amiben duci nőkkel próbálják elfogadtatni saját magukat.

Hát...Elgondolkodtam azért,hogy szegény csaj,akit éppen fehérneműben fotóztak,szegénynek azért micsoda önuralomra lehetett szüksége,amikor ott elemezgették,hogy az a hasa tényleg nagy-e, vagy a combja milyen.

Persze el kell fogadnunk az alap adottságainkat,például a magasságunkat,a szemünk állását,azt,hogy görbe-e a lábunk,de szerintem a súlyunkat azt nem.Azt lehet változtatni.Tudom,nagyon nehéz,mert én is ebben a cipőben járok,de szerintem ez sokkal olcsóbb és célravezetőbb.

Most éppen én is megállapítottam,hogy bizony sikerült megint visszaszednem a keservesen leadott kilókat,mert nem mozgok és mert sokat eszem.Megint ki kell húznom magamat a gödörből-megint oda kell figyelnem magamra.

Én hajlamos vagyok mindig megideologizálni,hogy valamit éppen miért nem csinálok,de ilyen vagyok és ezt el kell fogadnom.De mindig időben észhez kapok-szerencsére,és aztán a kedvem is jobb lesz.

Na,visszatérve az előbbi gondolathoz,ahhoz,hogy elleplezzük a testünket,ahhoz nagyon sok pénz kell.Már a fehérnemű is,ami leszorítja a hasunkat,az horror összegbe kerül,nem beszélve a nagy méretű csinos ruhákról,magas sarkú cipőkről,stb...

Én azt gondolom,jobb,ha megpróbálunk mozogni,mert ha nem is fogyunk le,de a testünk formálódik,az immunrendszerünk erősödik és a kedvünk is jobb lesz.

Torokfájás kezelésére egyszerű módszer létezik,amit mégis sokan nem ismernek.

Sós vízzel kell gargarizálni naponta többször.Kb.fél deci vízbe tegyünk egy teáskanál sót.A lényeg,az ezt követő fél órában nem szabad enni,inni.

Kíméli a pénztárcánkat is,nem kell költenünk a drága torokfertőtlenítő tablettákra.

Minden héten kapok egy hírlevelet a Wellnesscafe.hu-ról,de sokszor el sem olvasom,mert megvalósíthatatlannak tűnik a program.

Ma azonban egy olyan cikket olvastam,ami engem is igazol,hogyan fogyjon le az ember lánya úgy,hogy az tartós is legyen.

Tehát:-sok gyümölcs

         -kerülni kell a kenyeret,tésztát(barnát is)

         -mozogni kell minden nap,ha többet nem,legalább 5 percet

         -sok folyadékot kell inni(legalább napi 2 litert)

Jó fogyást mindenkinek!

Elkezdtem járni-a futás mellett-tornázni is,de csak azért ,mert ez egy olyan torna,amivel el lehet mulasztani mindenféle női nyavalyákat,mint pl.ciszta,mióma illetve mivel a hormonháztartást teszi rendbe,még a meddőség ellen is hatásos lehet.AVIVA-módszernek hívják.Persze még nagyon az elején tartok,de haszna lesz szerintem mindenképpen,mert a torna utáni napokban van izomlázam rendesen.

Régóta küszködöm már a mióma okozta panaszokkal,sőt mindkét gyermekemnek osztoznia kellett a helyen a miómával a pocakomban.Nem is volt sima terhesség egyik sem.A gyerekek hál'Istennek egészségesek,de azért biztos vagyok benne,könnyebb lett volna a mióma nélkül.

Augusztus végén volt a 20 éves érettségi találkozónk.Nagyon vártam,hiszen sokakat az előző találkozó óta nem láttam.Na,persze azért a többségről lehetett tudni,mit csinálnak éppen,mert fent vannak az iwiwen.De azért a személyes találkozás az más.

Nagy élmény volt,néhányan hiányoztak,volt aki jobban,volt,aki kevésbé.De alapvetően nem volt köztünk nagy széthúzás a gimis évek alatt sem,mert elég homogén volt az osztály összetétele.Nálunk nem volt ügyvéd-vagy orvosgyerek az osztályban,persze volt olyan tanár aki ezért utált nálunk tanítani.

Jó volt az "osztályfőnöki óra",mindenki elmondta,mi történt vele az elmúlt 5 évben.

Aztán osztályunk motorja,Andi elővett egy faxon küldött 5 oldalas levelet és felolvasta Lóci (a legmagasabb fiú volt az osztályban)levelét az osztálynak.Azt írta,lelkileg nincs olyan állapotban,hogy eljöjjön...A levél többi része a gimis emlékekről szólt,amiken nagyon jókat nevettünk.

Lóci a vacsorán már ott volt,elmentek érte a fiúk és elhozták...

Azt hiszem nem kell magyaráznom,miért volt a legjobb közössége a 20 évvel ezelőtt Baján érettségizett III.Béla Gimnázium IV.c osztályának.

Míg el nem felejtem,Bajnai Gordon neve is szóba került,hiszen ő volt negyedikesként akkoriban a diákság vezére a gimiben.De azért nem magasztaltuk az egekig...

A fő hír,a reggeli TV műsorban,amit a reggeli kávé szürcsölése közben szoktam nézni,hogy Hajdú Péter kislányának mi volt a keresztelőjén.Mégis mi lehet egy keresztelőn?De azért annyira nem érdekelt,hogy meg is várjam ezeket az izgalmakat.Inkább átkapcsoltam...

Másnap a boltban sorbanállás közben akadt meg a szemem az újságospolcra kirakott egyik újság főcímén:Sarka Kata kislány keresztelőre valami ékszert kapott.

Nem értem.Tényleg erre van szükségük az embereknek?Meg tényleg ennyire kirakatba kell tenniük embereknek a legapróbb dolgaikat is?

Gyanítom van köze a pénzhez ezeknek a dolgoknak.

No comment...

Isteni sárgabaracklekvárt tudok készíteni,nem sok munkával.A gyerekek imádják.

Hozzávalók:

-sárgabarack

-1kg barackhoz,fél kg cukor

-befőttesüvegek

Teendők:

Mosd meg a sárgabarackot ,magozd ki,ezután tedd bele egy edénybe,add hozzá a megfelelő mennyiségű cukrot(pl.10 kg-hoz 5 kg-ot).Egy éjszakára így kell hagyni,a cukor ezalatt jól megdolgozza a sárgabarackot.Másnap fel kell tenni főni,fel kell forralni és amíg a habja el nem főtt már kisebb lángon néha kevergetve kell főzni.

Tipp:Tedd már eleve abba az edénybe,amiben főzni fogod,de kb.félig legyen tele,mert a habnak kell majd a hely.                                                                                      A befőttesüvegeket ki kell mosni(erre van időd,amíg a barack áll a cukorban) és a forró lekvárt merőkanállal bele kell tölteni az üvegbe.Jól tedd tele,szorosan húzd rá a tetőt és állítsd fejre az üveget.Ezzel úgy le tudod zárni az üveget,hogy később nem fog felforrni a lekvár.Az üvegeket nedves ruhával töröld át,ha ráfolyt a lekvár.

Nem is kell dunsztolni,ha kihűlt,már rakhatod is a spájzba.

A család díjazni fogja.

Van egy nagyon jó cikk  a Nők Lapjában,hogy miről ne mondjunk le még így válság idején sem.

Az egyik a mozgás,mert a betegség sokkal többe kerül,mint az,ha megpróbáljuk az állóképességünket növelni.Monspart Sarolta is a futást javasolja a cikkben,mert ez tényleg a legolcsóbb sportok közé tartozik.

A másik a nyelvtanulás.Mert ez is nagyon fontos ahhoz,ha esetleg nincs állásunk,később könnyebben találjunk,vagy ha van,jobbat találjunk.Vagy akár a saját lábunkra tudjunk állni.

Nézd meg ezt:www.kreativnyelvtan.hu   Olcsó és hatékony.Én így tanulom most az angolt.

 Még egy honlapot ajánlanék:www.gazdagmami.hu  Minden külön ajánlás helyett nézz bele!

Szóval ne keseregj,inkább rántsd ki magad a gödörből!

Elég sokat variáltam azon,induljak-e a városunkban rendezendő futóversenyen (Szigetköz Minimaraton)vagy sem.Nagyon izgultam,de vasárnap reggel amikor a verseny volt,éreztem,hogy menni fog.Nem kell nagy dologra gondolni,összesen 4 km volt,nem is ez a lényeg,a lényeg az,hogy megcsináltam!38 évesen sincs késő elkezdeni az intenzív sportolást.Végül is a gyerekeim is ezt látják,talán nekik is erőt ad majd,ha küzdeniük kell.